A la Canne de Combat egy modern stílus, melyet a 70-es években kodifikáltak. Technikái a XIX. század végén, illetve XX. század elején használt sétapálca technikák részben módosítás nélkül átvett, részben megújított változatai.
Tudni kell, hogy a la canne nem egy egységes rendszert jelentett, hanem különböző iskolákat, melyek hasonló szabályok szerint küzdöttek, hasonló eszközzel. Volt olyan iskola, mely az önvédelmet helyezte előtérbe, volt, amely a szabadvívást, míg más iskolában a nevelés volt a fő szempont (egy ilyen vonal a belga Canne Royale, melyről bővebben a honlapon olvashattok).
Ezen iskolák célirányos szintetizálásból (kohéziójából) jött létre egy modern stílus, a la Canne de Combat. Amelynek célja egy európai hagyományokra épülő, bottal történő küzdelemre alapuló stílus létrehozása, mely egyedi, gyors, látványos, és biztonságos.
A mai modern sport canne egy kicsit eltávolodott az önvédelmi iránytól, és inkább a szabadidő eltöltése, az önfejlesztés, a vívás mélyebb megértése a cél, egy adott szabályrendszer keretei között.
Ez a szabályrendszer határozza meg a la Canne de Combat alapvető mozgásanyagát.
A könnyebb bot lehetővé teszi a gyors támadást, ezzel együtt a gyors védekezést is, emiatt sokkal nagyobb szerepet kap a másik mozgásából való olvasás, a cselezés, a másik hamis információk általi kibillentése. Mivel az erős ütések nem engedélyezettek (illetve a könnyű bot miatt ez nem is lehetséges) ezért inkább a kombinációk kerülnek előtérbe a erőteljes de lassú ütések helyett.
Az armé mozdulat szerepe - mely egyedivé teszi a la canne-t - megváltozott. Ez a mozdulat eredetileg arra szolgált, hogy minél nagyobb úton gyorsulhasson az ütés, ezáltal minél nagyobb erőt lehessen kifejteni. Az erős ütések tiltása miatt az arménak a cselezésben, megtévesztésben lett fontos szerepe.
A szabály, mely szerint az ütésnek vízszintes vagy függőleges síkban kell mozognia, és a kéznek nyújtva kell lennie a találat pillanatában, alapvetően meghatározza a távolságot, és a testhasználatot. Ezen szabály teszi lehetővé az elkerülések, ugrások, forgások nagy részét, illetve alapvetően meghatározza a testhasználatot. A lábmunkára komoly hatással van az a tény, hogy a vívás nem egy páston, hanem egy körben történik, illetve hogy a szúrás nem engedélyezett. A hagyományos, kitörésre épülő lábtámadás mellé bejött két,a közeli távolság esetén használt állás, a fente arriére és a fente extérieur.
A non stop jellegű küzdelem miatt nincs értelme megállni egy sikeres támadás után, hanem folyamatosan tovább kell támadni. Éppen ezért bármikor lehetőség van megfordítani a küzdelem állást.
Mint minden rendszer, a la canne de combat is sokat fejlődött, változott az elmúlt 30 évben. Bizonyos ütéseknél megváltoztatták a támadható felületet, új állások kerültek be a rendszerbe, nagyobb szerepet kapott a két bot, és a hosszú bot, több forgást, ugrást, akrobatikus elemet használunk, a kezdeti vívóktól átvett lineáris lábmunkát kiegészítette az ívekre épített lábmunka, nagyobb szerepet kapott a folyamatos támadás, illetve a testvédekezés. A rendszer az idők folyamán új modulokkal bővült: canne chausson (rugások és canne ütések), canne défense (önvédelem), adaptált canne (mozgássérültek számára).
